Lőrinci (Lőrinci)
Lőrinci Heves vármegye nyugati részén fekvő város, a Hatvani járásban. 2353 hektáros kiterjedésével a vármegye legkisebb közigazgatási területű városa, a megye öt nagyközsége is kivétel nélkül nagyobb területen helyezkedik el. Az északi részén fekvő Selyp a város egyik kiemelkedő jelentőségű településrésze.
A vármegye nyugati részén terül el, a Zagyva folyó völgyében, a Mátra és az Alföld találkozásánál. Többé-kevésbé elkülönülő településrészei a központjától északra fekvő Selyp, az attól nyugatra, a 21-es főút csomópontja körül, illetve még nyugatabbra fekvő Vörösmajor, illetve hozzá tartozik a Mátravidéki Erőmű területe is.
A közvetlenül határos települések: észak felől Zagyvaszántó, északkelet felől Petőfibánya, kelet felől Ecséd, dél felől Hatvan, délnyugat felől Heréd, nyugat felől Nagykökényes, északnyugat felől pedig Héhalom.
A vármegye nyugati részén terül el, a Zagyva folyó völgyében, a Mátra és az Alföld találkozásánál. Többé-kevésbé elkülönülő településrészei a központjától északra fekvő Selyp, az attól nyugatra, a 21-es főút csomópontja körül, illetve még nyugatabbra fekvő Vörösmajor, illetve hozzá tartozik a Mátravidéki Erőmű területe is.
A közvetlenül határos települések: észak felől Zagyvaszántó, északkelet felől Petőfibánya, kelet felől Ecséd, dél felől Hatvan, délnyugat felől Heréd, nyugat felől Nagykökényes, északnyugat felől pedig Héhalom.
Térkép - Lőrinci (Lőrinci)
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |